2025. a Nők Éve a II. kerületben, ami kiemelt szempont volt a Helló Margit! fesztivál szervezésekor is. Most azokat, az egykor a kerületben élt női példaképeinket szeretnénk bemutatni nektek, akiket inspirációul választottunk az egyes program tematikákhoz. Hisszük, hogy nélkülük nem az lenne a mai magyar kultúra, ami. Ha még velünk lennének, egészen biztosan ők is eljönnének a május 15-18 között zajló Helló Margit! Fesztiválra. Gyertek ti is!
Színházi Víkend
✨Gobbi Hilda (1913-1988) a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb, legeredetibb és legközkedveltebb alakja. A II. kerületi Csalogány utcába járt elemi iskolába, majd 1947-ben az ő szavalatával és közreműködésével nyitott újra az Átrium, amelyet budai polgárok és vállalkozók saját kezükkel renováltak. Harminc éven át, haláláig élt az Orsó utcában.
Kézműves Margit
✨Pécsi Eszter (1898-1975) 1920. március 8-án az első magyar mérnöknőként szerezte meg építőmérnöki oklevelét. Fischer József építész férjével több II. kerületi modern stílusú villát is tervezett: a Szépvölgyi út 88/b és Baba utca 14. alatt ma is láthatók épületei.
Az irodalom visszavár
✨Szabó Magda (1917-2007) a XX. századi prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, több mint negyven évet élt Pasaréten a Júlia utcában. Otthona és maga az utca Az ajtó (1987) című regény révén vált az irodalomszeretők zarándokhelyévé.
Pezsgő Margit
✨Lossonczy Ibolya (1906-1992) szobrász kevés számú, de annál jelentősebb művet alkotott, jelleméből adódóan visszahúzódott a művészeti közélettől. Az 1945 januárjában felrobbantott Regent-ház egyik túlélője. Lossonczy Tamással közös emléktáblája, egykori II. kerületi házuk falán, az Ady Endre utca 17. alatt található.
Zenélő Margit
✨Gyurkovics Mária (1913-1973) operaénekes Három évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház vezető koloratúraszopránja volt. Budán élt, ma emléktábla és közterület viseli nevét.
Megszólít a múlt!
✨Szendrey Júlia (1828-1868) költő, műfordító, Petőfi Sándor özvegye, Magyarországon Andersen meséi először nyomtatásban az ő fordításában jelentek meg. Júlia édesapja, Szendrey Ignác 1864-ben nyaralót vásárolt nagy telekkel a Rózsahegyen, a mai Buday László utcában. Innentől kezdve a család a Rózsahegyen töltötte a nyarakat, csak októberben, szüret után költöztek vissza pesti otthonaikba.
A Helló Margit! Fesztivál női példaképei
2025. a Nők Éve a II. kerületben, ami kiemelt szempont volt a Helló Margit! fesztivál szervezésekor is. Most azokat, az egykor a kerületben élt női példaképeinket szeretnénk bemutatni nektek, akiket inspirációul választottunk az egyes program tematikákhoz. Hisszük, hogy nélkülük nem az lenne a mai magyar kultúra, ami. Ha még velünk lennének, egészen biztosan ők is eljönnének a május 15-18 között zajló Helló Margit! Fesztiválra. Gyertek ti is!
Színházi Víkend
✨Gobbi Hilda (1913-1988) a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb, legeredetibb és legközkedveltebb alakja. A II. kerületi Csalogány utcába járt elemi iskolába, majd 1947-ben az ő szavalatával és közreműködésével nyitott újra az Átrium, amelyet budai polgárok és vállalkozók saját kezükkel renováltak. Harminc éven át, haláláig élt az Orsó utcában.
Kézműves Margit
✨Pécsi Eszter (1898-1975) 1920. március 8-án az első magyar mérnöknőként szerezte meg építőmérnöki oklevelét. Fischer József építész férjével több II. kerületi modern stílusú villát is tervezett: a Szépvölgyi út 88/b és Baba utca 14. alatt ma is láthatók épületei.
Az irodalom visszavár
✨Szabó Magda (1917-2007) a XX. századi prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, több mint negyven évet élt Pasaréten a Júlia utcában. Otthona és maga az utca Az ajtó (1987) című regény révén vált az irodalomszeretők zarándokhelyévé.
Pezsgő Margit
✨Lossonczy Ibolya (1906-1992) szobrász kevés számú, de annál jelentősebb művet alkotott, jelleméből adódóan visszahúzódott a művészeti közélettől. Az 1945 januárjában felrobbantott Regent-ház egyik túlélője. Lossonczy Tamással közös emléktáblája, egykori II. kerületi házuk falán, az Ady Endre utca 17. alatt található.
Zenélő Margit
✨Gyurkovics Mária (1913-1973) operaénekes Három évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház vezető koloratúraszopránja volt. Budán élt, ma emléktábla és közterület viseli nevét.
Megszólít a múlt!
✨Szendrey Júlia (1828-1868) költő, műfordító, Petőfi Sándor özvegye, Magyarországon Andersen meséi először nyomtatásban az ő fordításában jelentek meg. Júlia édesapja, Szendrey Ignác 1864-ben nyaralót vásárolt nagy telekkel a Rózsahegyen, a mai Buday László utcában. Innentől kezdve a család a Rózsahegyen töltötte a nyarakat, csak októberben, szüret után költöztek vissza pesti otthonaikba.
Keresés a honlapon
Legutóbbi bejegyzések
Hírarchívum