„Két éve érkeztem Magyarországra, korábban a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériumában dolgoztam vezető tisztségviselőként. S bár az egyetem elvégzését követően hét évig a turisztika területén tevékenykedtem, a minisztériumi munkám már szorosan kapcsolódott a kultúrához, diplomataként ez lett a szakterületem. Jelenleg Dél-Korea magyarországi nagykövetségének első titkáraként vezetem a Frankel Leó utcai Koreai Kulturális Központot.
Fotó: W. E.
Legfőbb törekvésem, hogy a koreai kultúrát a lehető leghitelesebben és a legizgalmasabban közvetítsük a magyar közönség felé, ezzel is erősítve a két ország és nép kapcsolatát. Évről-évre egyre jobban nyitunk Magyarország és világ felé, ami számunkra merőben új kihívást jelent, hiszen máshol nem elérhető kulturális tartalmakat kell kínálnunk. Nehéz, mégis hálás feladat, mert az itteni közönség rendkívül érdeklődő és nyitott.
Történelmünk többször is hasonlóan alakult, ezért sok közös vonás fedezhető fel a magyar és a koreai nép között. Az egyik ilyen az identitás fontossága, valamint a hagyományos értékek megóvására való törekvés. Ugyanakkor szenvedélyesek is vagyunk, ami a történetmesélésünkben éppúgy megjelenik, mint a konyháinkban. A csípős, markáns ízeket nemcsak a magyarok szeretik, de bizony mi, koreaiak is!
Talán ennek is köszönhető, hogy nagyon jól érzem magam Magyarországon. Különösen szeretem a magyarok jó értelemben vett különcségét, kreativitását, melegségét, Budapest befogadható távlatait, a szép épületeket, a tiszta levegőt. S mindezt Európa szívében. A halászléről nem is beszélve, ami a kedvenc ételem. Több helyen megkóstoltam már, nálam eddig a tokaji vezet.
Fotó: W. E.
Szerencsés vagyok, hogy férjemmel és kislányommal itt élünk a kerületben, ráadásul az intézethez nagyon közel. Otthonosan érezzük magunkat, minden könnyen elérhető, a belvárosi helyek éppúgy, mint a városmenti természetes zöldterületek. Szabadidőnkben szívesen fedezzük fel az országot, amikor kevesebb időnk van, akkor a környékbeli hegyekben kirándulunk.
Érdeklődéssel figyelem a Margit-negyed alakulását, hazámban is vannak hasonló projektek. Jó látni, ahogy élettel telik meg a környék. Reméljük a mi kulturális központunk is egyre mélyebben integrálódik ebbe az összetartó helyi közösségbe.
Persze találkoztam erős kulturális különbségekkel is a szokásokban, érzelmi reakciókban, de azt hiszem mára megszoktam, megtanultam őket, s egyre kevésbé tűnnek fel. Kifejezetten furcsa dolgokkal egyébként sem találkoztam, inkább kisebb, vicces apróságokkal. Ilyen például, hogy az általam kedvelt piacra többnyire mindenki fonott kosárral jár. Ez eleinte nagyon szokatlan volt a számomra. A magyarok szívélyessége egyébként mindig lenyűgöz, az országban pedig azt szeretem a leginkább, hogy megismerhető, bejárható, igazán emberléptékű.”
In Suk Jin
igazgató és kulturális attasé Koreai Kulturális Központ 1023 Frankel Leó út 30-34.
#margitnegyedarcai: In Suk Jin
„Két éve érkeztem Magyarországra, korábban a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériumában dolgoztam vezető tisztségviselőként. S bár az egyetem elvégzését követően hét évig a turisztika területén tevékenykedtem, a minisztériumi munkám már szorosan kapcsolódott a kultúrához, diplomataként ez lett a szakterületem. Jelenleg Dél-Korea magyarországi nagykövetségének első titkáraként vezetem a Frankel Leó utcai Koreai Kulturális Központot.
Legfőbb törekvésem, hogy a koreai kultúrát a lehető leghitelesebben és a legizgalmasabban közvetítsük a magyar közönség felé, ezzel is erősítve a két ország és nép kapcsolatát. Évről-évre egyre jobban nyitunk Magyarország és világ felé, ami számunkra merőben új kihívást jelent, hiszen máshol nem elérhető kulturális tartalmakat kell kínálnunk. Nehéz, mégis hálás feladat, mert az itteni közönség rendkívül érdeklődő és nyitott.
Történelmünk többször is hasonlóan alakult, ezért sok közös vonás fedezhető fel a magyar és a koreai nép között. Az egyik ilyen az identitás fontossága, valamint a hagyományos értékek megóvására való törekvés. Ugyanakkor szenvedélyesek is vagyunk, ami a történetmesélésünkben éppúgy megjelenik, mint a konyháinkban. A csípős, markáns ízeket nemcsak a magyarok szeretik, de bizony mi, koreaiak is!
Talán ennek is köszönhető, hogy nagyon jól érzem magam Magyarországon. Különösen szeretem a magyarok jó értelemben vett különcségét, kreativitását, melegségét, Budapest befogadható távlatait, a szép épületeket, a tiszta levegőt. S mindezt Európa szívében. A halászléről nem is beszélve, ami a kedvenc ételem. Több helyen megkóstoltam már, nálam eddig a tokaji vezet.
Szerencsés vagyok, hogy férjemmel és kislányommal itt élünk a kerületben, ráadásul az intézethez nagyon közel. Otthonosan érezzük magunkat, minden könnyen elérhető, a belvárosi helyek éppúgy, mint a városmenti természetes zöldterületek. Szabadidőnkben szívesen fedezzük fel az országot, amikor kevesebb időnk van, akkor a környékbeli hegyekben kirándulunk.
Érdeklődéssel figyelem a Margit-negyed alakulását, hazámban is vannak hasonló projektek. Jó látni, ahogy élettel telik meg a környék. Reméljük a mi kulturális központunk is egyre mélyebben integrálódik ebbe az összetartó helyi közösségbe.
Persze találkoztam erős kulturális különbségekkel is a szokásokban, érzelmi reakciókban, de azt hiszem mára megszoktam, megtanultam őket, s egyre kevésbé tűnnek fel. Kifejezetten furcsa dolgokkal egyébként sem találkoztam, inkább kisebb, vicces apróságokkal. Ilyen például, hogy az általam kedvelt piacra többnyire mindenki fonott kosárral jár. Ez eleinte nagyon szokatlan volt a számomra. A magyarok szívélyessége egyébként mindig lenyűgöz, az országban pedig azt szeretem a leginkább, hogy megismerhető, bejárható, igazán emberléptékű.”
In Suk Jin
igazgató és kulturális attasé
Koreai Kulturális Központ
1023 Frankel Leó út 30-34.
Keresés a honlapon
Legutóbbi bejegyzések
Hírarchívum