„Angol-olasz szakon végeztem, leginkább ez utóbbit tanítottam, s ennek révén kerültem a filmes világgal is kapcsolatba. Itt ismerkedtem meg a képi megjelenítéssel, s kezdtem el hobbiból épületeket, pontosabban azok szép és igényes részeit
„Korántsem véletlenül lett a Vízivárosi Galériában, januárban megnyitott önálló kiállításom címe Perpetuum Mobile. A folyamatos mozgás, vándorlás, a többlakiság a mai napig jellemző rám. Az erdélyi Szamosújváron születtem, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius
„Krahulecz Erzsébettel és Hermán Benedekkel közösen, szinte pontosan egy éve, április elején nyitottuk meg a Montage Budapest kávézót, ami közösségi tér, rendezvényhelyszín és bemutatóterem is egyben. Mindhárman itt lakunk a kerületben és egy
„A főiskola elvégzése óta dolgozom a Kitaibel Pál utcai óvodában. Akkoriban még a KSH-hoz, édesapám munkahelyéhez tartozott az intézmény, neki köszönhetően töltöttem itt a nyári gyakorlatokat, az akkori vezető pedig a diplomaosztó után
„Édesapám volt a példaképem, aki a szervezett bűnözés elleni küzdelem őrnagyaként szolgált, tehát nyomozóként. Az ő elbeszélései, valamint személyes hozzáállása alapján, már egészen kicsi koromban kialakult bennem egy igen vonzó kép a rendőrségi
„Tinédzserkori álmom volt, hogy egyszer saját kávézóm legyen. A vendéglátás maga ugyan nem vonzott, ám azok a már-már közösségi terek, ahol egy tea, vagy szendvics mellett jókat lehet beszélgetni, annál inkább. Sas Tamás
„Tudatosan választottam hat évvel ezelőtt a Margit-negyedet első bemutatótermem „otthonául”. A Törökvész útra születtem, azóta a környéken lakom, nagyon erősen kötődöm a kerülethez. A Margit utcai showroomból öt év után támadt mehetnékem, így
„Fantasztikus tanító nénim volt az általános iskola első osztályában, ezért már akkor elhatároztam, én is pedagógus szeretnék lenni. A későbbiek során is igazi példaképek álltak előttem a katedrán, ami még jobban megerősített a
„Az általános iskolában kezdtem el kosárlabdázni, testnevelő tanárom ajánlására. Magas, nyúlánk fiúként ebben a sportágban látta számomra a legtöbb lehetőséget. Sportos család voltunk, anyukám röpizett, apukám bokszolt, nagybátyám pedig profi focista volt, így
„Gyermekkoromban nem voltam az a kifejezetten sportos típus, bár szerettem mozogni. Volt, hogy a Statisztikába jártam le ping-pongozni, máskor a Rómaira evezni, vagy a rakpartra futni. A versenyzés, a megfeszített, rendszeres edzések azonban
