„Nyolcéves lehettem, amikor először léptem át a Budai Táncklub küszöbét. Lieszkovszky Melinda órái, Farkas Imre zongorakíséretében, olyan nagy hatással voltak rám, hogy egy életre szóló, örök szerelem alakult ki köztem és az intézmény között. Lassan negyven éve, hogy itt dolgozom, Bárány Ilona mellett kezdtem asszisztensként, s kisvártatva önálló dzsesszbalett órákat is adhattam. Végig jártam a ranglétrát, s amikor Cs. Szabó Mária javaslatára felkértek a klub vezetésére, legszebb álmom vált valóra. Elődöm nagyon jól látta, nemcsak a táncművészetnek és az oktatásnak vagyok elkötelezettje, de a … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Váli Dezső
„Épp ötven esztendeje, hogy idekerültem a Margit körútra, a harmincadik szülinapomon. Itteni elődöm is festő, Diener-Dénes Rudolf volt. Őelőtte a legendás múzeumigazgató és gyűjtő, Petrovics Elek, Rippl-Rónai és Ferenczy barátja lakott itt. Nézem csupasz falaimat, valaha itt az ő remekműveik függtek. Száztíz éves házunk tetején ezt a tornyot eredendően is műteremnek tervezték. Bárczy István polgármester ajándéka lehetett az utókor számára, mert akkoriban a környéken, sok hasonló műterem épült. Komoly kedvezménnyel vehette rá erre a leendő háztulajdonosokat. Egy szolgálati műteremlakás … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Pilisi Emília
„A szomszédos Kacsa utcába, az apai nagypapámhoz „születtem”, ötéves voltam, amikor átköltöztünk a Frankel Leóba. Egy röpke óbudai kitérőt leszámítva gyakorlatilag mindig is itt éltem, ezért is jelent számomra sokkal többet ez a néhány háztömb, mint lakóhelyet. De ezzel nemcsak én vagyok így. Számos gyermekkori barátom, akikkel a házak között játszva, együtt nőttünk fel, maradt a környéken, illetve itt, az utcában. Az idősebbekről már nem is beszélve, számukra még természetes volt a gyökerekhez való ragaszkodás, amely mára egyre ritkább a nagyvárosokban. Annyi szép emlék köt ide. A sarki … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: CHEEKY
„Több, mint tíz éve ismerjük egymást, együtt jártunk a fodrász suliba. S bár később négy-öt éven át külön utakon jártunk, a sors végül ismét összehozott bennünket. Első közös munkahelyünk a COVID miatt zárt be, az albérletünkben pedig nem fogadhattuk a vendégeket. Ekkor amolyan startup formában fogtak össze a klienseink, többen is tíz-tizenöt alkalmat előre kifizettek kizárólag azért, hogy a Dohány utcában ismét kinyithassunk. Mi ugyanis mindig többet nyújtottunk, mint egy átlagos fodrász szalon. Bárhová mentünk is, valójában közösséget építettünk, amelynek tagjai a mai napig hűségesek … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Gerstl József
„Lassan ötven éve, hogy a Margit körúton lakom, harminckilenc éve itt az öt bében, előtte tíz éven át az ötvenhatban, a nagymamámnál. Óriási változáson ment át a negyed az elmúlt öt évtized alatt, különösen az utóbbi években, amióta Őrsi Gergely a polgármester. Persze tudom, az eredmények mögött igazi csapatmunka áll, mégis nagy megnyugvást jelent, hogy jó kezekben a kerület vezetése. Kertészként a zöldítési program áll különösen közel a szívemhez, majd négy évtizeden át, átadása pillanatától, harminckilenc éven át voltam a Novotel Szálló és Budapesti Kongresszusi Központ főkertésze. A … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: In Suk Jin
„Két éve érkeztem Magyarországra, korábban a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériumában dolgoztam vezető tisztségviselőként. S bár az egyetem elvégzését követően hét évig a turisztika területén tevékenykedtem, a minisztériumi munkám már szorosan kapcsolódott a kultúrához, diplomataként ez lett a szakterületem. Jelenleg Dél-Korea magyarországi nagykövetségének első titkáraként vezetem a Frankel Leó utcai Koreai Kulturális Központot. Legfőbb törekvésem, hogy a koreai kultúrát a lehető leghitelesebben és a legizgalmasabban közvetítsük a magyar közönség felé, ezzel … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Kovács Máté
„Kicsi korom óta színész szerettem volna lenni. Mindig is vonzottak a szerepjátékok, apukámmal és húgommal amatőr kisfilmeket forgattunk a saját szórakoztatásunkra. Ezekben többnyire Batmant, Pókembert, vagy Indiana Jones-t játszottam. Bár Budapesten születtem, egyéves koromban Székesfehérvárra költöztünk. Az ottani Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségiztem. Az iskolának több kórusa is volt, az egyiknek én is tagja lettem. Nagyon szerettem azt az időszakot, komoly repertoárunk volt, még külföldre is eljutottunk. Ott éreztem rá a közös munka örömére, s azóta is nagy hasznát … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: dr. Szomolai Eszter
„A szépség minden nő számára fontos. Ha reggel, a tükörbe pillantva vonzónak érzi magát, akkor biztosan jobban indul a napja. Ez pedig egy családanya esetében nemcsak az ő, de környezete hangulatát is kedvezően befolyásolhatja. A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már igen széles skálán mozogva, szinte mindenkinek segíthetünk a természetes adottságai megőrzésében, illetve azok korrigálásában. De húszéves arcot, csak egy húszéveséből tudunk kreálni. Mi azt szeretnénk, ha a hozzánk látogató hölgyek önmaguk legjobb kiadásává válnának a kezelések nyomán. Orvos vagyok, ezért számomra a … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Rozgonyi-Kulcsár Viktória
„Gimnazista korom óta rajongok a színházért, a pályaválasztás küszöbén mégis a divattervezés fordult meg elsőként a fejemben. Mivel a világot jelentő deszkáktól sem szerettem volna túl messzire kerülni, ezért végül a jelmeztervezésre esett a választásom. Ilyen szakot azonban akkor sehol sem indítottak, így kerültem Székesfehérvárról Veszprémbe, az egyetem színháztudományi tanszékére. Színháztörténetet hallgattam és a fantasztikus légkör még inkább megerősített a döntésem helyességében. A sok-sok érdekes és értékes barátságról, amely ott köttetett, már nem is beszélve. Ekkortájt kezdtem … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Mohácsi András
„Hat éves lehettem, amikor a kezembe került az egyiptomi fáraó, Tutanhamon sírjának feltárását dokumentáló könyv. Borzongva néztem az uralkodói kriptában talált csodálatos faragásokat, az ókori mesterek fantasztikus munkáját. Szinte a mai napig emlékszem az örömre, amit akkor éreztem. S bár szüleim reál beállítottságúak voltak, egyszerűen belenőttem a művészetek szeretetébe, sohasem volt kérdés, hogy ez az, ami igazán érdekel. A hivatalos utam azonban ennél sokkal viszontagságosabb volt. Négyszer jelentkeztem hiába a Képzőművészeti Főiskolára. A bátyámat Jánost is hatszor utasították el, … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Puskás Levente
„Huszonnégy évvel ezelőtt nyitottuk meg a Puskás Fotót a Mammutban, a bevásárlóközpont első bérlői között voltunk. Az üzlet folyamatosan fejlődött, így négy évvel ezelőtt a terjeszkedés mellett döntöttünk, mégpedig a Török utcában. Nem volt véletlen a helyszín kiválasztása, hiszen feleségem huszonhét, én pedig lassan tizenöt éve, hogy itt élek. Utóbbiban azonban nem fotókidolgozással, hanem fénymásolással, nyomtatással és egyedi ajándéktárgyak készítésével kezdtünk foglalkozni. A sok megrendelésnek köszönhetően a helyiséget pár év alatt kinőttük, s amikor megüresedett a Tölgyfa utca és a … [Tovább olvasom...]
#margitnegyedarcai: Pusztafi Panna
„Szentendrén, művészek között nőttem fel, gimibe azonban már ide jártam a Keleti Károly utcába. A Rákócziban Dréher János volt az emelt rajzszakkörös tanárom. Úgy emlékszem, hogy a galériában is az ő kiállításának a megnyitóján jártam először. Később persze az osztállyal is sokszor jöttünk, de akkor még nem gondoltam, hogy egy nap itt fogok dolgozni. Kaposváron, festőművészként végeztem el az alapképzést, majd ismét Budapestre kerültem és Olescher Tamás aszisztense lettem. Boldog voltam, hogy visszatérhettem kamaszkorom jól ismert helyeire a Mechwart liget környékére. A mesterképzésen … [Tovább olvasom...]